Az infláció megértéséhez elengedhetetlen a fogyasztói árindex (CPI) fogalmának tisztázása. Ez a mutató egy reprezentatív "fogyasztói kosár" árváltozását méri az idő függvényében. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyéni infláció jelentősen eltérhet a hivatalos statisztikától, attól függően, hogy a háztartás milyen arányban költ élelmiszerre, energiára vagy szolgáltatásokra.
A reálérték megtartása érdekében a jövedelmeknek és a megtakarítások hozamának el kell érnie vagy meg kell haladnia az infláció mértékét. Amennyiben a banki betét kamata 5%, de az infláció 10%, a tőke vásárlóereje valójában 5%-kal csökken évente. Ezt a jelenséget nevezzük negatív reálkamat-környezetnek, amely bünteti a készpénzben tartott vagy alacsony kamatozású eszközöket.
"Az infláció olyan adó, amelyet törvényhozás nélkül vetnek ki, és amely leginkább a legszegényebb rétegeket sújtja a vásárlóerő gyors felemésztésével."
A magyar gazdaságban az elmúlt években tapasztalt kétszámjegyű infláció rávilágított arra, hogy a statikus költségvetés-tervezés már nem elegendő. Figyelembe kell venni a szezonális ingadozásokat és a globális ellátási láncok zavarait is. A tudatos tervezés első lépése tehát a saját fogyasztási szerkezetünk elemzése és az inflációnak leginkább kitett kategóriák azonosítása.